fbpx

El a kezekkel Dr. Horváth Istvántól

2015 július 26
2716 megtekintés    
  • Dr. Egely György nyílt levele:

     
     
    Pár napja Budapesten egy Markó utcai tárgyalóteremben ültem Dr. Horváth István professzor mögött. Csakhogy ő a vádlottak padján, én a hallgatóság első sorában. 
     
    Dr. Horváth István találmánya, az antikoleszterol-antigén az antibiotikumok gyógyászati hatásához mérhető. Az immunkezelés, injekció-kúra hatására szervezetünk koleszterin-háztartása normalizálódik: az erekből és a hajszálerekből eltűnnek a lerakódások, a vérkeringés helyreáll. Így az érszűkület miatti infarktusok, stroke-esetek száma minimálisra csökkenhet. A hatás az erek kitisztítása, a vérkeringés jelentős javulása. Ezért aki idejében, kb. 30-40 évesen hozzájut a kezeléshez, utána 10-20 évvel fiatalabbnak látszik, mint a korosztálya.
     
    A vérerek rugalmassága, áteresztő-képessége jelentősen javul, ez önmagában megszüntetheti a migrénes fejfájásokat, a rossz keringés miatti gyulladásokat. Mellesleg a rossz keringés lehet az oka néhány daganatos betegségnek is: hiszen például szívrák szinte nem létezik, mert a szívben jó a keringés. Ugyanígy a szerzett cukorbaj is gyógyítható lehet, hiszen ha a hasnyálmirigy keringése javul, akkor az inzulintermelés is helyreáll.
     
    Ma Magyarországon évente kb. 15 000 ember hal meg stroke-ban 45-60 éves kora között. Az elfekvő osztályokon pedig ezrek fekszenek stroke után bénultan, magatehetetlenül, a gyógyulás halvány reménye nélkül…
     
    Ahogy a rettegett tébécét, vagy más halálos gyulladást a sokféle antibiotikum visszaszorította, ugyanolyan hatásos, de mellékhatások nélküli ez az immunológiai eljárás, amit Horváth professzor kifejlesztett. A családom, a barátaim többsége és én végigcsináltuk ezt a kúrát. Csak a legjobbakat mondhatom róla, ahogy az a néhány ezer ember is, akiknek az életminőségét drasztikusan javította, esetleg megmentette az életét.
     
    És éppen ez a baj. Ugyanis akadt egy illetékes elvtárs a Gyurcsány-kormány idején, aki egy őszinteségi rohamában nyíltan a professzor úr szemébe vágta: „Ugyan miből fizetnénk azt a sok nyugdíjat, ha a szer elterjed?” S ez csak az érem egyik oldala. A gyógyszergyáraknak ugyanis hatalmas üzlet a koleszterincsökkentő szerek eladása, dollár-milliárdokat hoz évente a konyhára…
     
    A jó/rossz koleszterinszint olyan, mint a lábméret vagy a nyakbőség. Kinek ilyen, kinek olyan, egyénenként változik. Nekem például egy szakkönyv írása idején a János kórházban 16-os szintet mértek (a szokásos 4 helyett). Akkor éppen 3 éve szigorú vega diétán éltem. A körzeti orvosom (Dr. Pápai Judit) szerint csak a gép romolhatott el.
     
    De térjünk vissza a magyar mélyvalóságba, a tárgyalóterembe. Itt a XXI. század szégyene, egy koncepciós per zajlik. Hagyományainkhoz híven persze névtelen feljelentés alapján. Ez már némi kifinomultság a XIX. századhoz képest, amikor egy Semmelweis nevű elődöt az orvos kollégák becsaltak egy bécsi tébolydába. Megkötözték, agyba-főbe verték, a bordáin ugráltak (a látlelet fennmaradt).  Majd hagyták, hogy a magatehetetlenül, saját mocskában fekvő orvos sebei elfertőződjenek, és seblázban haljon meg. Mindezt azért, mert egy őrült ötlete támadt: kezet kellene mosni. Abban a korban pedig a megdönthetetlen, szilárd tudományos meggyőződés az volt, hogy a rossz levegő miatt halnak meg az anyák és a csecsemők... A kézmosás, persze, ostobaság. A kollégák el is kezdték híresztelni Semmelweisről, hogy szifiliszes, nemi beteg és őrült, generációkon át mesélték ezt róla. Itt még nem tartunk Horváth prof. ügyében, mindössze hét év letöltendő börtön lebeg felette. Most sem hisznek az eredményekben, hiszen kutatók tízezrei nem értek el semmit ezen a téren. Mint anno a fertőzéseknél...
     
    Az orvosi mentalitás sem változott a mai napig: mindenért a beteg felelős. Amelyik orvos pedig ki akar lógni a sorból, azt elintézik, így vagy úgy… Pontosan ezt láttam Horváth professzor esetében is.
     
    A vád egyik tanúja egy ÁNTSZ-es orvosnő volt, Takácsné Csörsz Gabriella. Rendőrökkel érkezett abba a kis VIII. kerületi rendelőbe, ahol az önként jelentkezőktől a vért levették, s később az antiszérumot beadták. Előre megírt jegyzőkönyvvel a zsebükben érkeztek az ellenőrök. „Tudták”, hogy mit is találnak a helyszínen. A jelenet emlékeztetett A tanú című filmre: az ítélet itt is hamarabb megszületett, mint a vádirat.
     
    A vád másik tanúja, egy szakértő, nem tudta megmondani, hogy a koleszterint egyébként lehet-e kapni kereskedelmi forgalomban. (Lehet.) De azt megerősítette, hogy a szérum ártalmatlan, nincs benne toxikus anyag.
     
    Azokat a hétköznapi embereket is beidézték a vád tanúinak, akiket a rendőrség a razzia során igazoltatott. Természetesen mindenki önként, a gyógyulásban reménykedve várt a vakcinára, a razzia ezt akadályozta meg. Így nem is tudta mindenki folytatni a kúrát. (Kellett hozzá egy kis konspirációs bújócska, új helyszínen, új időpontban.) De még így sem rosszabbodott senkinek az állapota. Néhány tanú elképesztő, orvosi csodának számító gyógyulásról számolt be, valahogy így: „Bíró úr, vánszorogni is alig bírtam az érszűkületem miatt. Orvostól-orvosig hiába jártam. Most nézzen rám, lótok-futok, lépcsőn le-fel.” S még hozzátette: „Szégyen, ami itt folyik, a professzor úr Nobel-díjat érdemelne!” Erre persze a hallgatóság körében nagy taps tört ki. Az eset jogtörténeti érdekesség: a vád tanúja porrá zúzza a vád erkölcsi alapját, szánalmassá nyilvánítja az egész eljárást.
     
    Dr. Mikó Gergely tanácsvezető bíró ekkor felhívta a figyelmünket, hogy kivezettet minket, ha zavarjuk a bíróság munkáját. Igen, ehhez joga van. Nekünk, adófizetőknek viszont nincs jogunk ahhoz, hogy beleszóljunk abba, ki és mit tehet a pénzünkkel. Mert ezt az eljárást velünk és a vádlottakkal fizettetik meg.
     

     
    Van-e halálbüntetés?
     
    Itt nálunk akkora a néphatalom, a demokrácia, hogy beleszólhatunk akár abba is, legyen-e halálbüntetés. Jelentem, a vita rég eldőlt. Van halálbüntetés. Méghozzá tömeges. Igaz, most még nem a másokat élve eltemetők, vagy a 20 000 Ft-ért torkot metszők halnak meg. Most csak a törvénytisztelő, adófizető állampolgárok. Logikus... Belőlük több van.
     
    Ez a per több mélyebb, általánosabb kérdésről is szól. Az alkotmány és a jogállam hitelességéről, erkölcsi alapjairól. Arról, hogy komolyan vehető-e – akár egy másodpercre is – az élethez és az egészséghez való jogunk. Vagy ezt az alapjogot felülírhatja egy huszadrendű szabály, melyet a Fogyasztóvédelmi Felügyelet vagy az ÁNTSZ hoz?
     
    A családom, a baráti köröm és én önként, dalolva vettünk részt a kúrán. Fizettem érte, számlát pedig nem kértem. A történteknek a szégyenletes abszurditása az, hogy az önkéntes részvétel is illegális, ezért büntethető.
     
    A kocsmában bárki halálra ihatja magát. Akár két szál cigit is szívhatok egyszerre, mert úgymond demokrácia van… De a saját életemhez, egészségemhez gyakorlatilag nincsen jogom. Csak adófizetői kötelességem van. Márpedig az ilyen uralom illegitim. A tízparancsolat azt írja: Ne ölj!
     
    A vád szerint illegális, nem engedélyezett, ismeretlen összetételű a szer. De ismeretlen a Coca-Cola, vagy a Zwack Unicum összetétele is. Mégis isszák. Mikor lesz razzia a Cola palackozójában? Pedig sokan meghalnak a kóros elhízás miatt.
     
    A daganatos betegek jó része olyan szereket, citosztatikumokat kap, melyek köztudottan mérgezők, s önmagukban is rákkeltők. Viszont tilos az „illegális” immunerősítő szerek adása. A törvény ekkor is lesújt. Így ír erről egy nem orvosi lap:
     
    „Vége a rettegésnek: öt év s a betegek elfelejthetik a kemoterápiát...”
     
    „A védekező rendszer megtanítható a szaporodni igyekvő tumoros sejtek felismerésére...”
     
    „A Royal Marsden Kórház kutatója, dr. James Larkin bejelentette, hogy immunerősítő szert talált fel...”
     
    „A KSH szerint hazánkban átlag 32 ezer ember hal meg daganatos betegségben évente...” (Blikk, 2015. június 2.)
     
    Csakhogy a magyar Kovács Ádám (a Celladam feltalálója) már 25 évvel megelőzte ezeket a híreket! Ő is bíróság elé került, őt is meghurcolták.
     
    Remélem, kezd körvonalazódni a magyar rendszer. Fizess adót, de ne merd a jogaidat számon kérni.
    Nem mindenütt megy ez így. Pár nappal a Blikk cikkének megjelenése előtt a Népszabadság melléklete közölt egy hosszú, fizetett hirdetést (2015. május 29.). A hirdetés Ivan Georgijev macedón feltaláló immunerősítő, daganatellenes készítményéről szól, amely nálunk is kapható Varumin néven. Állítása szerint meggyógyította F. Tudjman horvát elnököt, Fidel Castrót, Milošević feleségét mellrákból és Mubarakot is. A szer gyógynövényekből készült. (Hallottam a bükki füvesember hasonló készítményéről is, tehát ez a lehetőség régóta itt lappang, de „hivatalosan” nem terjeszthető.)
     
    A Varumint Macedóniában gyógyszerként, az EU-ban táplálék-kiegészítőként regisztrálták. Tehát egy országnak van némi mozgástere abban, hogy élve hagyja-e lakosságát. (Mert mi csak lakosság lehetünk, polgár nem. A polgárnak valódi számonkérési joga van.)
     
    Az Alaptörvény szellemének betöltéséhez nincs jogunk. Az alkotmánybíróság tagjai és a politikusok eszesebbjei közül többen rég megcsinálták a kúrát. És mélyen hallgatnak…
     
    Pedig számolni is kellene. Például azoknak az inzulinkezeléseknek az ára, amelyektől megszabadulhatnánk, vagy a fiatal stroke-betegek ápolási költségei bőven fedeznék a nyugdíjra kifizetett többletet. A migrénes fejfájások miatt betegállományban töltött munkanapok, a sok, érszűkület miatt megrokkant ember kiesett keresetének és adójának vesztesége mind a munkáltatót, mind a munkavállalót nehéz helyzetbe hozza.
     
    S van még egy tétel: az orvosi gyakorlatban szokásos koleszterinszint-csökkentés miatt szép lassan elbutulhatunk. Egyszerűen azért, mert az agykérgünk nagy része koleszterinből épül fel. A sejtek persze részben bomlanak, részben épülnek is.  De ha az utóbbit fékezzük, akkor megtelnek az elfekvők magatehetetlen, Alzheimer- és Parkinson-kóros betegekkel. Őket majd kitesszük meghalni a „büdös barlangokba”, vagy ledobjuk a Taigetoszról? Ha a család ápolja (ahogy lenni szokott), ki dolgozik majd, hisz ez közel 24 órás feladat. Belegondoltak ebbe az illetékes elvtársak? Azért ilyen kiégett, elfáradt a társadalom, mert az emberek jól látják: az értük felelős, belőlük élő egészségügyi, politikai vezetők durván legázolják őket.
     

     
    Megint rólunk döntöttek, nélkülünk, ellenünk. Senkinek se legyenek kétségei: ez az ügy, a per itt és most már nagyobb, mint anno a holokauszt. Ennek a szív- érrendszeri betegségnek már több ártatlan áldozata van, mint a nácizmusnak és a sztálinizmusnak együttvéve, hiszen minden civilizált országban ez a vezető halálok. Ez adja az ügy súlyát. S akkor jön egy kutató, aki szorgalma, tehetsége révén felismerte munkája során a megoldás lehetőségét. Először saját magán próbálta ki. Sikerült, túlélte, s hatott a szer. Horváth professzor ezután – naiv módon – azt gondolta, másnak is joga van az egészséges, békés élethez, aktív öregkorhoz, játszani az unokákkal. (Igaz, ez nincs benne a GDP-ben.)
     
    A szokásos ügymenetben klinikai vizsgálatok sorát kell elvégezni. Előbb állatokon, majd betegeken és egészséges embereken is tesztelnek, nincs-e káros mellékhatás. Ez a vizsgálatsor nálunk legalább 1 milliárd forint. Csakhogy jelen esetben a valós gyakorlat már rég túljutott ezen a fázison. Sok ezer fantasztikus gyógyulás igazolja (a vád tanúi is), hogy nincs mellék-, csak gyógyhatás. (Ugyanúgy, mint ahogy Semmelweisnél sem okozott káros mellékhatást a karbolsavas kézmosás.) Mindenki a saját vérét kapja vissza, ezért az eljárás kevésbé veszélyes, mint egy influenza elleni oltás. S ha már nagyon ragaszkodnánk a papírformához, az évekig elhúzódó eljárásokhoz, akkor erre miért nem jut pénz az adófizetők zsebéből? Ez nem nemzetbiztonsági kérdés?
     
    Ha megjelennének például a pirézek, és lelőnének évente 15 000 magyart, megsebesítenének még ugyanennyit úgy, hogy beszélni se tudnak többé, mit tennénk? Joggal követelnénk a hadsereg bevetését. Akár a Gripenek felhasználását is, melyek darabja úgy 12 milliárd forint. (Épp nemrég törtek össze kettőt gyakorlaton. Ez benne van a járulékos veszteségekben. Igaz, hogy fegyverre már nem futja, de a pilóta a mutatóujjával igen fenyegetően tud mutogatni, s anyázni is lehet…)
     
    Mit gondolnak, a politikai osztály bármelyik képviselője meg merné kérdezni az értisztítás lehetőségéről a véleményünket? Ennyit a nemzeti konzultációról...
     
    Az eset az én szerény, mezei jogfelfogásom szerint egy tömeges cserbenhagyásos gázolás megfelelője. Csakhogy ez nem véletlen, hanem szándékos gázolás, hiszen névtelen feljelentés alapján bírósági per folyik. Tehát a „hatalom” tudja, hogy mi történik, merik folytatni, s az ítéletet végre akarják hajtatni.
     
    Mit tesz vajon a közpénzből fizetett Akadémia és az Innovációs Hivatal? Amit mindig. Hallgat, majd a háttérből jönnek a névtelen feljelentések. Azoktól, akik ismerik az ügy jelentőségét. Azoktól, akik Horváth István lába nyomába se léphetnek. Sem szakmailag, sem emberileg. Ebben a perben a vád tanúi olvasták a Tisztelt Bíróság fejére, hogy szégyenletes az egész eljárás. A tisztelt bíróság az egész társadalmunkról fog ítéletet hirdetni. Arról, hogy maradt-e szemernyi tisztesség a hatalmi gépezetben, vagy ordas, sunyi tömeggyilkos, lélektelen gépezetben élünk...
     
    Nem tudom, hogy a védelem beidézheti-e azt a néhány ezer gyógyult beteget, akiknek ez a kezelés az életben maradást jelentette. Köztük lehetnék én is, mert két brutális anginás rohamot éltem túl. Ha ez a szer nincs, talán ugyanúgy halott lennék már, mint egykori egyetemi évfolyamtársam és KFKI-s kollégám, Lippényi Tivadar. Amikor végigcsináltam a kúrát, ő a Gyurcsány-kormány innovációs guruja volt. Ajánlottam neki, hogy álljon az ügy mellé, először életében valami hasznos dolgot tehetne. Nézett rám, lebiggyesztett ajakkal… Aztán hátat fordított nekem azon az innovációs állófogadáson, ahol újra találkoztunk. 63 éves korában szívinfarktus vitte el, hiába ért vele a mentő időben a kórházba. A koszorúerein vastagon lerakódott már a koleszterin. A jelek szerint az agyi hajszálerekben is, mert nem gondolkodott, nem cselekedett időben…
     
    Mit gondolnak, ha exportálnánk ezt a technológiát, mennyit adózna a bevétele után egy hazai gyár? Becslések szerint 3-5 év alatt ki lehetne fizetni az államadósságot. De az ismert vicc szerint nem a pénzt boldogít, hanem a beszedett kamat…
     
    Azt tudjuk, hogy a politikusokat nem érdeklik a hasznos találmányok. Edison első ötletét, egy elektromos szavazatszámláló gépet azért utasította el a massachusettsi törvényhozás, mert azt nem lehetett volna manipulálni. Hiszen nem az a lényeg, hogy mi a szavazás eredménye, hanem az, ki számolja össze, ki számolhat be róla...
     
    Itt is arra szavaznának az emberek, hogy éljünk még pár évtizedet egészségesen. Ha mi számlálhatnánk a szavazatokat.
     

    Welsz Tamás titokzatos élete
     
    A per váratlan fordulatot vett számomra, amikor dr. Mikó Gergely bíró úr az elhíresült „öngyilkos”, Welsz Tamás több tanúvallomását is felolvasta. Welsz azért támogatta az ügyet anyagilag is, mert a kezelés őt és édesapját is meggyógyította. Neki sem kellett ezután neves orvosi grémiumok pecsétes papírja.
     
    Welsz Tamásról, a politikusok lopott pénzeit mosó üzletemberről azt lehetett tudni, hogy minden lében kanál, sok sötét politikai ügyről volt tudomása. Személyesen persze nem ismertem, teljesen más körökben mozgunk. Életénél csak a halála volt titokzatosabb, mert semmilyen oka nem volt az öngyilkosságra. „A vizsgálat lezárult, felejtse el” típusú végzés született a rendőrautóban bekövetkezett „öngyilkosságáról”. Ez a változat körülbelül annyira hihető, mint hogy Malina Hedvig önmagát verte meg, mert magyarul beszélt.
     
    Így ír Welsz Tamásról a Figyelő 2014/13. száma:
     
    „Kiegyensúlyozott, nyugodt, magabiztos”.
     
    „Nem követett el öngyilkosságot – állítják egyöntetűen közeli ismerőse, barátai”.
     
    „Úgy ismerték, mint aki szereti, nagyon is szereti az életet, azt véletlenül sem dobná el magától.”
     
    „Ezer ismerősöm közül az utolsó lenne, akiről el tudnám képzelni, hogy fiatalon összeomlik a szervezete, vagy hogy öngyilkos lesz.”
     
    Ezeket írja a Figyelő az idézett szám 8. oldalán.
     
    Nos, amiről az újságírók nem tudtak: Welsz elintézte (ha jól emlékszem, Bissau Guineában) a vakcina forgalomba hozatali engedélyét. Igaz, ez nem nagy és mértékadó piac, de veszélyes rés a falon. Mert ha a lazább szabályozású afrikai országokban tömegesen terjed a szer, s látszik, hogy nincs mellékhatása, az európaiak is vérszemet kaphatnak.
     
    Bizony, mikor a félelmetes Ebola-járvány terjedt arrafelé, azonnal át lehetett hágni az engedélyezési szabályokat. Közvetlen életveszély esetén ez a szokásos gyakorlat. A kísérleti szert beadták a fertőzötteknek, akiknek már nem volt veszteni valójuk.
     
    Nem szeretek összeesküvés-elméleteket gyártani, de ennél a pontnál sok embernek meglódulhat a fantáziája. Ha ugyanis Welsz Tamás élve marad, hamarosan gazdagabb lehetett volna nem csak az intimvideós innovátor Gattyán Györgynél, de az egész magyar pénzügyi elitnél is. Ha csak fél Magyarország oltatná be magát, és a szervezésért csupán húszezret kapna fejenként, az kb. 100 milliárd forint. De ha ez elterjed, mondjuk az 500 milliós Európában, akkor a fenti összeg 50-szerese az övé, és vették, vitték volna, mint a cukrot. Normális országokban (van ilyen!)  a társadalombiztosítás fizette volna, józan megfontolásból.
     
    Milyen lenne akkor az országimázs? Akkor nem csak az Aranycsapatról meg 56-ról tudna a világ…
     
    Igen, Welsz Tamás nem volt buta gyerek, amikor a zsebébe nyúlt, és pár millióért ultracentrifugákat és más eszközöket vett. Egy kockás papíron számolva pillanatok alatt csillagászati számokat talált. S talán még ma is élne, s szállítaná a hamis vagyongyarapodási igazolásokat több ország enyveskezű politikusainak, ha ebbe az ügybe bele nem tenyerel.
     
    Azt írja a Figyelő, hogy „titkosszolgálati kapcsolatok nélkül nem lehet hosszú távon büntetlenül űzni az effajta mesterséget”. Ez talán igaz is.
     
    Apropó, mit csinálnak ilyen esetben a nemzetbiztonsági szolgálatok? Mert ha van ügy, ami a nemzet biztonságát szolgálja, akkor ez az. Jó lenne tudni, kit szolgálnak, kinek az érdekében dolgoznak, ha egyáltalán fel szabad tenni ezt a kérdést.
     
    Egészen naiv, földhözragadt módon azt gondolom, hogy ezt az ügyet minden civil szerveződésnek, sőt pártnak támogatnia kellene.
     
    Mert ha ezt nem, akkor mit? Hányszor akarják még eljátszani Semmelweis ügyét? Ha a Blaha Lujza téren sétálok, mindig egy temető jut eszembe. A Rókus Kórházban fertőzés miatt meghalt betegeket itt temették el sebtiben, amikor ez még egy gazos, kültelki rész volt. Ma temetők tucatjai telnek meg azokkal, akik nem kaphatták meg ezt a kezelést, mert nem is tudtak róla...
     
    Számomra itt a határ a politika számára.
     
    Felőlem lophatnak, hazudhatnak, de nincs joguk elvenni ártatlan emberek tömegeinek életét.
     
    Amikor Anglia csatlakozott az EU-hoz, azzal viccelődtek, hogy hosszas vita után átállnak a jobboldali közlekedésre, fokozatosan. Először csak a kamionosok. Azok viszont egyszerre.
     
    Nos, így jártunk mi is a halálbüntetéssel. Csak fokozatosan vezetjük be. Először csak a vétleneket végezzük ki, de azokat tömegesen.
     
    Nem tudom, mi lesz a per vége. A vád tanúi sorozatos blamát jelentenek a vádra nézve. Szerintem majd taktikát változtatnak. Rámennek az adóelkerülési vonalra. Igen, ott találhatnak valamit. Merthogy a hús, a liszt, a cukor rendben van, és az elektronikai kereskedelemben is minden tiszta.
     
    Hosszú lesz a per, talán évekig is elhúzódik. Újabb vádak jelenhetnek meg. Névtelen feljelentőkből ugyanis mindig jó volt a felhozatal. Csak a briliáns, tisztességes, a hazáját és az emberiséget szolgáló kutatóból van kevés. Az olyanból, mint a Professzor Úr.
     
    Ezt a cikket nem névtelenül írom, de ez is feljelentés. Az ellen a politikus gárda ellen is, amelyik mindezt tudja, meri, teszi.
     
    Budakeszi, 2015. június
     
    dr. Egely György
    • Forrás: hirarena.com

    Egyedi látogatók

    MaMa21
    TegnapTegnap65
    E-hétenE-héten21

    Időjós

    Hőtérkép

    Névnap

    2024. október 7. hétfő
    Amália

    Holnap
    Koppány
    napja lesz.
    Fel
    Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa. A webhely használatával elfogadja a cookie-k használatát. Bővebben…