Globális járvány van, amelyre hosszú távon mindenképpen globális válasz szükséges. Ezt ma már – sajnos tapasztalatból is – tudjuk. És tudhattuk volna évekkel ezelőtt is, ha hallgatunk azokra, akik már akkor figyelmeztettek bennünket rá. Például Bill Gatesre, aki, amellett, hogy a Microsoft alapítójaként a világ második leggazdagabb embere, alapítványán keresztül óriási összegeket és más erőforrásokat fordít tudományos kutatásokra, prognózisokra és humanitárius segítségre.

Gates 2020. február 5-én bejelentette, hogy a Bill & Melinda Gates Alapítvány százmillió amerikai dollárral járul hozzá a vírus elleni küzdelemhez. 

Már javában fordítottuk a 2015-ös előadás szövegét, amikor láttuk a hírt, hogy Gates a Redditen válaszolt 31 kérdésre a jelenlegi világjárvánnyal kapcsolatban, erről a blogján kivonatot közölt. A TED-beszéd fordítása előtt tehát, íme, néhány fontos válasza a koronavírus kapcsán neki föltett kérdésekre:

  • Azért ilyen félelmetes most a helyzet, mert (a figyelmeztetések ellenére) nem készült föl a világ közösen a pandémiára. A legnagyobb baj az, hogy a globális, nemzetközi összefogással létrejövő projektek szinte semmilyen pénzügyi támogatást nem kaptak.
  • Az új koronavírus-járvány megfékezése kapcsán Bill Gates a széles körű tesztelésben és a társas érintkezések teljes minimalizálásában hisz. Akkor is, ha ez (szerinte is) katasztrofális hatással lesz a gazdaságra. Szerinte totális, szabályozott bezárkózással a fejlett világ két-három hónap alatt lenne képes megszabadulni a vírustól. Tart viszont attól, hogy a fejlődő világban nagyon súlyos helyzet alakul ki.
  • Ezzel együtt nyugalomra int. A pánik rossz döntéseket szül.
  • Jelenleg hat különböző tudományos megközelítéssel fejlesztik a COVID-19 elleni vakcinát, és Gates szerint minden kutatást és fejlesztést a lehető legnagyobb összegekkel kell megtámogatni. A tesztelési periódus megúszhatatlan, a föld lakosságának több milliárd vakcinára lesz szüksége, ezért a sokszor hangoztatott másfél éves prognózis. Az első kört természetesen a vírus által leginkább veszélyeztetettek, köztük az egészségügyben dolgozók kapják majd, ők várhatóan már előbb hozzájuthatnak.
  • Valaki megkérdezte tőle, hogy vajon a kormányokat világszerte miért érte ennyire felkészületlenül a COVID-19-járvány, amire ezt felelte: „Senki nem tudta pontosan megjósolni, hogy mekkora az esélye egy új vírus megjelenésének. De azt tudtuk, hogy valamikor eljön, méghozzá influenza vagy más légúti megbetegedést okozó vírus formájában. Ennek ellenére szinte alig kapott anyagi támogatást a felkészülés ügye. a videóban 4:45-nél szemléletes animáción mutatja meg). Elmondom, mi történne: egy ilyen vírus a világ minden pontjára eljutna, méghozzá nagyon-nagyon gyorsan, és akár több mint harmincmillió ember halálát is okozhatná világszerte.

    Ez egy súlyos probléma. Aggódnunk kellene miatta.

    De igazából képesek lennénk kiépíteni egy nagyon hatékony válaszrendszert egy ilyen helyzetre. Gondoljanak a világ összes tudományos és technológiai fejlesztésére! Van mobiltelefonunk, amellyel információt juttathatnunk el a lakosságnak. Vannak műholdas térképeink, amelyekkel fel tudjuk mérni az emberek tartózkodási helyét és mozgását. Hihetetlen fejlődésen ment keresztül a biokémia, ami drámaian csökkentheti egy patogén felfedezése és az ellene használandó vakcina kifejlesztése között eltelt időt.

    Az eszközök tehát rendelkezésünkre állnak, de ezeket az eszközöket egy világszintű egészségügyi rendszer rendelkezésére kellene bocsátanunk. És fel kell készülnünk!

    Ahhoz pedig, hogy miként kellene felkészülnünk, elég csak a háborús felkészülés módszereihez nyúlnunk. Egy esetleges háborúra úgy készülünk, hogy vannak készenlétben katonáink, a megfelelő létszámban és felszereléssel. A NATO-nak létezik mobil egysége, amely elképesztő gyorsan kiküldhető, ha baj van. A NATO-nál háborús játékokkal szimulálják az ilyen helyzeteket, így képzik a katonáikat az éles helyzetekre, hogy mindegyikük értse, mit jelent a logisztika, az üzemanyag-tervezés stb. Szóval, ha menni kell, akkor mindenki abszolút készen áll.

    Egy járványra való felkészülést nagyon hasonló rendszerben kellene végrehajtani.

    Első lépésként arra van szükség, hogy mindenhol, a legszegényebb országokban is, erős egészségügyi ellátórendszerek legyenek.

    Ez több mindent jelent, onnantól kezdve, hogy az anyák biztonságban szülhetnek, azon keresztül, hogy a gyerekeket rendesen beoltják, egészen odáig, hogy egy vészhelyzetre föl vannak készülve. Egy járvány hatása ugyanis ott lesz legelőször érezhető.

    Ezen kívül szükségünk van egészségügyi tartalékosokra. Rengeteg olyan szakemberre, akinek megvan a megfelelő háttértudása, megkapja a képzést, és szükség esetén azonnal bevethető. És ezeket az egészségügyi szakembereket össze kell kötnünk a hadsereggel, hogy járványhelyzetben ki lehessen használni a hadsereg logisztikai rendszerét és gyorsaságát, valamint azt, hogy a katonák az emberek biztonságát is képesek szavatolni.

    Emellett fejlesztenünk kellene szimulációs játékokat; háborús játékok helyett kórokozós játékokat, annak érdekében, hogy észrevehessük a hibákat a rendszerünkben. Az Egyesült Államokban utoljára 2001-ben fejlesztettek ilyen kórokozó-szimulációs játékot, és sajnos nem ment valami jól. Az eredmény egyelőre: kórokozók–emberek 1–0.

    Végül, szükségünk van rengeteg kutatásra és fejlesztésre, elsősorban a vakcinák és a diagnosztika területén. (Vannak már nagyon komoly eredmények, például az adenovírus-kutatások terén.)

    Nem áll rendelkezésemre pontos költségszámítás a tekintetben, hogy ez az egész mibe kerülne. De abban biztos vagyok, hogy az összeg nagyon szerény ahhoz képest, amekkora kárt a gazdaságban egy ilyen, potenciálisan világszintű, vírus okozta járvány jelentene.

    A Világbank becslése szerint egy új influenzapandémia hatására a világ gazdasága több mint hárombillió dollárt zuhanna, és emellett milliók és milliók meghalnának.

    A fenti befektetések ráadásul nagyon komoly előnyökkel járnának egy esetleges járvány leküzdése mellett is. Az egészségügyi ellátórendszerek fejlesztése, a kutatás-fejlesztésre fordított források a világot nemcsak biztonságosabbá, hanem igazságosabbá is tennék.

    Szóval, szerintem ez a felkészülés abszolút előnyt kellene hogy élvezzen.

    Pánikra nincs szükség, nem kell elkezdenünk felhalmozni konzervet a pincében. De el kell kezdenünk felkészülni, mert az idő nem nekünk dolgozik.

    Valójában, ha egy pozitív tanulsága van az ebolajárványnak, az az, hogy megértjük: ez figyelmeztetés volt. Egy ébresztő mindannyiunknak, hogy kezdjünk készülni. Ha most belefogunk, akkor mire a következő nagy járvány megjelenik, mi készen fogunk állni.

    Köszönöm.”

    Bill Gates 2015. március 18-án elmondott TED-előadását ITT TUDOD MEGNÉZNI.