A kövirózsa csodákra képes

2019 február 24
(0 szavazat)

A kövirózsa (Sempervivum tectorum) igénytelenségét meghazudtolóan szép, örökzöld növény. Számos fajtája létezik. Levelei színének árnyalta típusonként eltérő. Magyarországon vadon csak a Villányi hegységben fordul elő, termesztett körülmények között azonban gyakran találkozhatunk vele. Húsos, csillag alakban szétterülő levelei sokféle hatóanyagot tartalmaznak. Érdemes a kertben helyet találni a számára, alig van dolog vele – Bálint gazda egyenesen “koplalóművésznek” becézi - viszont annál több hasznot hajt.

 

Hatóanyagai:
× szénhidrátok (szedoheptulóz)
× gyümölcssavak (izocitromsav – 5-9 % -, citromsav, almasav, malonsav
× szabad aminosavak: aszparaginsav, fenolkarbolsav, kávé- és klorogénsav
× flavonoidok (7 %-ban kvercetin kepmferol, flavon glikozoidok)
× cserzőanyagok (3-4 %)
× procianidinek
× jelentős mennyiségű C-Vitamin
× nyálkaanyag


Gyógyerejére a klasszikus orvoslásban számos példát olvashatunk. Dioszkoridész és Hieronymus Bock a kövirózsa hűtő és összehúzó erejét emelik ki, s elsősorban külső felhasználásra javasolják, pl. gyulladt kelésekre, orbáncra. Pókok mérges csípésére, égésre.
Présnedvét a népi gyógyászatban ma is felhasználják középfülgyulladások enyhítésére – minden bizonnyal ezért ragadt rá a fülfű név is – valamint égések, vágások, rovarcsípések gyógyulásának elősegítésére.
Farmakológiai hatása gyulladáscsökkentő, antioxidáns.
Főleg ezen hatásoknak köszönhető, hogy pozsgás leveleinek nedvét a kozmetikai ipar is sokrétűen hasznosítja. Elsősorban regeneráló készítményekben, napozás után ajánlott testápolók összetételében, halványító szerekben találkozhatunk a nevével.

A kövirózsa levét, alkoholos kivonatát a kozmetikai kezelések során is széleskörűen felhasználjuk:
- száraz, dehidratált bőröknél masszírozáshoz, krémpakolásába,
- túlzásba vitt napozástól, szoláriumozástól felhevült, lepirult bőr lehűtésére, nyugtatására, regenerálására,
- gyantázás utáni égő érzés, valamint viszketés csillapítására,
- halványító kezelésekhez pakolásba, iontoforézissel.

A természetgyógyászati irodalom szerint többi bőrprobléma otthoni kezelésére is javasolható:
- a bőrön keletkező hólyagocskák (herpesz, övsömör, bárányhimlő) gyorsabb leszárítására,
- futószemölcsök elmulasztására (éjszakánként kell rákötni egy félbevágott levelet a szemölcsre),
- leveleinek forrázatát kisebesedett száj és afta kezelésére,
- aranyér és szopástól kirepedezett mellbimbók kezelésére,
- tyúkszem eltávolítására is javasolják (a sós vízzel feláztatott, felpuhított tyúkszemre éjszakára kell rákötni a félbevágott levelet).

A növény használatának nincs ellenjavallata, mellékhatással sem kell számolnia senkinek.

Tipp!
Napozás utáni nyugtató, regeneráló bőrápoló-keverék:
Egy virág megmosott, leitatott leveleit nyomjuk ki egy kis tálkában (dörzscsészében), a nedvhez keverjünk kb. hasonló mennyiségű hidegen sajtolt növényi olajat (napraforgó-, {Helianthus anuus}, oliva-, {Olea Europea}, vagy argánfaolajat [Arganum Spinosa}) és 3 csepp levendula olajat – Lavandel officinalis. A keveréket gyengéden masszírozzuk be a frissen felégett bőrbe úgy, hogy közben levendula aromavízzel nedvesítjük a kezeinket.
Felhasznált irodalom: Gyógy- és aromanövények, szerkesztette: Bernáth Jenő

A NÉV

Latin név: Sempervivum tectorum
Népies nevek: kövirózsa, házi kövirózsa, fali kövirózsa, kőrózsa, fülfű, fülbeeresztőfű, fülbefacsarófű, égdörgőfű, mennykővirág.

RENDSZERTANI BESOROLÁS

Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Kétszikűek (Dicotyledonopsida)
Alosztály: Rózsaalkatúak (Rosidae)
Rend: Kőtörőfű-virágúak (Saxifragales)
Család: Varjúhájfélék (Crassulaceae)

MORFOLÓGIA, ELTERJEDÉS

Főleg Európában gyakori, többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőin található. A karsztsziklagyepek jellegzetes növénye. Nálunk csak a Villányi-hegységben él vadon, de falakon, háztetőkön, sziklakertekben megtalálhatjuk, mint kedvelt dísznövényt. Szélsőségesen szárazságtűrő, igénytelen, szereti a sok napot. A pangó vizet nem tűri, ahol a víznek nincs lefolyása, könnyen kirohad. Legalkalmasabb számára a kevés humuszt tartalmazó, laza, jó vízáteresztő talaj. Pálha nélküli húsos tűlevelei levélrózsát alkotnak, sejtjeikben sok a vizet megkötő nyálka, szöveteik duzzadtak. Pozsgás növény, 2-6 cm hosszú levelekből álló tőlevélrózsája 5-15 cm átmérőjű, nyitott. 20-50 cm magas száron nyár végén nyílnak a virágai, melyek rózsaszínűek. A növényen sarjak is képződnek, így könnyen szaporítható, a sarjak a földre hullva tavasszal gyökeret eresztenek.

HATÓANYAGTARTALOM, HATÁS

Flavonoidokat, cserzőanyagot, növényi savat, nyálkaanyagot, szabad aminosavakat és fenolkarbonsavakat, C-vitamint tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, lázcsillapító, külsőleg fájdalomcsillapító, baktérium és vírusölő hatású.

NÉPI GYÓGYÁSZAT

Lázcsillapításra, hasmenés kezelésére és féregűzésre, külsőleg végtagi fájdalmak, égési sebek, leégés, napszúrás és vérzések kezelésére használták. A népi gyógyászatban az összezúzott pépes leveleket antiszeptikus hatásúnak vélt borogatásként sebek kezelésére használják. Az étolajba mártott és összelapított leveleket szemölcsökre tapasztják, de alkalmazzák rovarcsípések okozta viszketések, szemölcsök, különféle dagadások, duzzanatok megszüntetésére is. A levet leforrázva, teaként torokgyulladásra, hörghurutra, kisebesedett száj és afta gyógyítására használhatjuk. Diószegi Sámuel Orvosi Füvészkönyvében (1813) az előbb ismertetett alkalmazások mellett a kövirózsát égés, aranyér és a mellbimbók kirepedezése ellen ajánlja Leggyakrabban a fülfájás kezelésére használták. Az összetört leveleket ruhába tették, kinyomták a levét és a fülbe csepegtették. A növény alkalmazásának másik módja az volt, hogy egy levéldarabkát vékony cérnára fűzve bedugták a fülbe. A levél nedve elmulasztja a tyúkszemet is. Nem csak külsőleg használták, hanem kinyomott levét hideglelésben és hagymázban szenvedő betegeknek valamint ijedős kisgyerekeknek adták. Napjainkban, a kozmetikai iparban is használják.

KULTÚRTÖRTÉNET, NÉPHIT, MÁGIA

Tudományos Sempervivum neve ókori eredetű. Dioskurides és Plinius is ezen a néven említik, bár más latin nevét is feljegyezték (Jovis barba). Méliusz Péter 1578-as Herbáriumában a kövirózsáról azt írja, hogy a "kövér" növény házakon is terem, hatása hűsítő és szárasztó. Lippai János Posoni kert című művében (1664-1667) a vetemények ellenségeinek elűzésére és elpusztítására használt orvosságok közt említi a kövirózsát, melynek főzetét más növényekkel együtt hernyók elleni öntözésre használták. Jupiter szakállának is nevezték, mert a néphit szerint a kövirózsa Jupiter ajándéka a villámlás, mennydörgés, tűz és boszorkányság ellen. Mivel a villámlás istene Jupiter, így Jupiter növényévé lett. A germán mitológiában a mennydörgés istene Thor, így Thor szent növénye lett a germánoknál. Szutórisz szerint: „a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó ősi nép a természet tünemnyit és tárgyait különös figyelemmel kísérve egészen önként arra a hiedelemre jutott, hogy bizonyos növények az isten kedveltjei. A zivatar, a jégeső nem verte el, tehát Thor szeretheti – tartották a germánok.” Háztetőkre, kerítésekre, a kapu elé ültették a kövirózsát, nehogy magukra vonják Thor haragját. Ez a bajelhárító hiedelem átment a köztudatba, olyannyira, hogy Nagy Károly rendeletileg írta elő a kövirózsa ültetését.


A növényszimbolikában a kövirózsa az életerőt és a szorgalmat jelképezi.

Tovább a kategóriában: « A Zsálya gyógyító hatásai

Időjárás

Többnyire tiszta

-2°C

Budapest

Többnyire tiszta

Páratartalom: 73%

Szél: 27.36 km/h

Névnap

2019. november 17. vasárnap
Hortenzia, Gergő

Holnap
Jenő
napja lesz.

Oldalainkat 191 vendég és 0 tag böngészi

Fel