fbpx

Gyulladásos ízületi megbetegedések (arthritisek)

2014 augusztus 01
2478 megtekintés    
  • Ebbe a csoportba is rendkívül sokféle kórkép tartozik, melyek elkülönítése sokszor a reumatológusnak is komoly kihívást jelent. A gyakorlati jelentőségük azért óriási, mert sok esetben sürgősségi ellátást is igényelhetnek. A gyulladásra jellemző, hogy az érintett ízület fájdalmassá lesz és a gyulladásos folyadék felszaporodása következtében beduzzad.

    Emiatt mozgásában korlátozottá válik, sok esetben a gyulladásos területen bőrpír is jelentkezik. A gyulladáshoz általános tünetek is társulhatnak, leggyakrabban láz, étvágytalanság, gyengeség. A rutin laborvizsgálatok már hamar jelezhetik a gyulladást. Általában gyorsult vérsüllyedést, emelkedett gyulladásos fehérjeszintet (C-reaktív protein) találunk.

    Az egyes gyulladásos reumatológiai betegségek diagnosztizálására vonatkozólag, szakmai ajánlások állnak rendelkezésre, sok esetben azonban hosszas követés után tudja csak felállítani az orvos a végleges diagnózist. Ha köszvényes vagy egyéb ízületet érintő panaszokat tapasztal, mielőbb keresse fe orvosát.

    A diagnózis felállítását segítő támpontok

    • A fájdalmas és duzzadt ízületek száma (egy vagy több): általában jellemzően egy ízületet érint a köszvény, vagy a fertőzéses ízületi gyulladás (infekt arthritis), míg pl. rheumatoid arthritisben (RA), vagy autoimmun betegségekhez társuló ízületi gyulladásnál, akár ötnél több ízület is begyulladhat.
    • Az ízületi gyulladás helye: az egyes arthritisekre jellemző az is, hogy melyik ízület gyullad be elsősorban. Jól ismerjük a köszvényes roham típusos előfordulási helyét az öregujjon, vagy azt is, hogy rheumatoid arthritises betegek 95 százlékában a csukló, kézközépcsonti (MCP) és lábtőízületek (MTP) duzzanata fordul elő.
    • A beteg gondos kikérdezése az előzményekről, egyéb tünetekről: fontos megkérdezni, hogy a közelmúltban zajlott-e valamilyen fertőzés (pl. húgyuti). Ilyen esetben, ún. reaktív arthritis jelentkezhet a fertőzés lezajlása után. Egy esetleges kullancscsípésről is érdeklődnünk kell a betegtől, hiszen a Borrelia fertőzés okozhat még jóval később is ízületi panaszokat.

     

    Szokatlan bőreltérésekre is oda kell figyelni, leggyakoribb a pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás, a psoriasisos arthritis. Láz esetén mindig gondolni kell infekt arthritisre, de autoimmun betegségekhez társuló ízületi gyulladás vagy RA jele is lehet. Fontos tisztázni, hogy van-e egyéb belszervi eltérés (pl. mellhártyagyulladás, tüdőben kötőszövet szaporulat), mely szintén leggyakrabban autoimmun betegségekre jellemző.
     
    Nagyfokú fogyás mellett jelentkező ízületi duzzanat esetén, mindig gondolni kell daganatos betegséghez társuló (paraneoplasias) arthritisre, elsősorban az idősebb korosztályban. Így ezen betegeknél azonnal részletes tumorkutatást kell végezni, mert hiába kezeljük a beteget gyógyszeresen, amíg a kiváltó okot meg nem szüntetjük. Mértéktelen alkoholfogyasztás, vagy az elhízás provokálhatja a köszvényes rohamot.
     
    Laborvizsgálatok: az előbb említett gyulladásra jellemző általános laboreltérések mellett, vannak bizonyos speciális laborvizsgálatok, melyeket elvégezhetünk, hogy közelebb jussunk az ízületi gyulladás eredetéhez. Anyagcsere rendellenességek kiderítésére, különböző ion- és hormonvizsgálatokat végezhetünk, vagy jól ismert, hogy a köszvény az esetek többségében magas húgysavszinttel jár. Vannak olyan antitestek a vérben, melyek kimutatásával megerősíthetjük bizonyos arthritisek jelenlétét. A rheumatoid faktor (RF), vagy az anti-CCP antitestek jelenléte elsősorban RA-ra jellemző. Genetikai hajlam, a HLAB27 pozitivitás a gerinc gyulladásával, elmerevedésével járó Bechterew kórban (SPA) magas százalékban fordul elő.

    Egyéb képalkotó vizsgálatok: sok esetben hasznos a hagyományos röntgen vizsgálat elvégzése.  A csontokon láthatunk kimaródást vagy mészszegénységet a gyulladás helyén, vagy az ízületekben kristályok lerakódását pl. köszvényben. Az ultrahangnak is nagy szerepe lehet a gyulladás diagnosztikájában, hiszen az ízületi folyadék felszaporodása, a vérbőség e módszerrel látható leginkább. A CT vagy az MRI elvégzése is indokolt lehet bizonyos kivételes esetekben.

    Egyéb beavatkozások: ha ismeretlen okból nagyobb mennyiségű folyadék szaporodik fel az ízületben, akkor mintát kell nyerni abból. A folyadék állagából és mikroszkópos, vagy tenyésztéses vizsgálatából az esetek többségében egyértelműen következtethetünk a betegségre. Hogyan kezeljük az ízületi gyulladást? Első és legfontosabb szempont az ízület nyugalomba helyezése. Ilyenkor legjobb, ha az ízület középhelyzetbe kerül, mert akkor nem feszül a tok, kisebb a fájdalom.

    A gyulladás csökkentésére többféle módszer áll rendelkezésre.
     
    A helyi borogatás, jegelés mellett fájdalomcsillapító kenőcsök, tapaszok is rendelkezésre állnak. Ha sokízületi gyulladás van jelen, akkor az egész szervezetre ható gyógyszerekre van szükség. Általában elsőként nem szteroid gyulladáscsökkentőket alkalmazunk, ha pedig autoimmun eredetű a gyulladás, akkor sok esetben szteroid tartalmú gyógyszerekre is szükség lehet. Az egyik legrosszabb kimenetelű ízületi gyulladás a fertőzéses arthritis, amikor azonnal antibiotikus kezelésre van szükség.

    Vannak lassúbb hatású gyulladáscsökkentő szerek, melyek elnyomják az immunrendszer működését így szüntetve meg a gyulladást.

    • Forrás: WEBBeteg - Dr. Szamosi Szilvia

    Egyedi látogatók

    MaMa2250
    TegnapTegnap4564
    E-hétenE-héten35695

    Névnap

    2022. máj. 22. vasárnap
    Júlia, Rita

    Holnap
    Dezső
    napja lesz.
    Fel

    Ez a weboldal cookie-kat használ a hitelesítés, navigáció és egyéb funkciók kezelésére. Honlapunk használatával Ön elfogadja hogy cookie-kat helyezhetünk el az eszközén.
    GDPR letöltés | GDPR rendelet